Az élővilágunk igazi jolly jokerei – állapítottam meg azt követően, hogy "nyomozni" kezdtem alga ügyben.

A nyomozás apropóját a balatoni algásodás, és az ezzel összefüggőnek vélt allergiás tünetek szolgáltatták, hiszen allergológusként meg akartam ismerni ennek hátterét. Alga okozta tünetek ellen az eszköztárunk szűkös, csak tüneti kezelést tudunk adni, és a célzott diagnosztika sem elérhető a mindennapi betegellátásban.

A nagy túlélők

Nem taglalom külön az algák, más néven moszatok élettanát, mert főszereplőink, a kékalgák valójában baktériumok, így nem illenek igazán az algák – valódi sejtmaggal rendelkező – előkelő csapatába. Bárhol megélnek, - szó szerint a jég hátán is - talajban, hőforrásokban, tavakban, folyóvizekben, tengerekben. Sekély vízben előszeretettel alkotnak telepeket. A klímaváltozás kedvez az elterjedésüknek. A meleg, a napsütés és a rendelkezésre álló bővebb tápanyagforrás hatására szaporodásnak, más néven virágzásnak indulnak, és így a vízben telepszerűen láthatóvá válnak az egyenként láthatatlan, mikroszkópikus méretű baktériumok.

A fotoszintézisre képes cianobaktériumok, vagy kékmoszatok ősei már 2,5 milliárd évvel ezelőtt jeleskedtek a légköri oxigén előállításában. Ez a képességük jelenleg is 30%-ban járul hozzá a Föld éves oxigéntermeléséhez.
A cianobaktériumoknak 165 nemzetségük, ezen belül 1500 fajuk ismeretes.

A gyógyító algák

A Spirulina vagy Arthrospira platensis nevű kékalga széles körben ismert, toxint nem termel, világszerte  nagy tömegben tenyésztik.

Étrend kiegészítő, valamint sütemények, fagylaltok színezésére használt ételfesték készül belőle. Bioaktív összetevője a C-phycocyanin, egy pigment fehérje, amely antioxidáns, gyulladásgátló, rákellenes hatású, Sclerosis multiplexben állatkísérletesen bevált. Előbbi, kedvező hatások molekuláris mechanizmusát már laboratóriumi vizsgálatokkal is igazolták.

A kis alattomosak

Az algák 40 fajáról tudjuk, hogy állatra, emberre veszélyes, bőr-, ideg-, májkárosító toxin termelésére képesek, ha úgy tartja kedvük. A toxintermelés ugyanis átmeneti jelenség, nem tudjuk megjósolni, hogy mikor következik be. Ez a néhány algafaj bőrtüneteket okozhat tehát akkor is, ha valaki nem allergiás a kékalgákra. Egyszerűen csak a méreg árthat a bőrének.

Fény derült arra is, hogy az értékes algafehérje allergénként is viselkedhet, és allergiás bőr-, és légúti tüneteket okozhat. Leírtak már anafilaxiás sokk reakciót Spirulina tabletta fogyasztása kapcsán,

A phycocyanin-allergén molekula a növények pollenjeihez hasonlóan nagy távolságra eljut, mind beltérben, mind kültérben dúsulhat, azaz mindenütt jelen van. Otthoni akváriumok lehetnek a kékalgák beltéri forrásai. Asthmás és egészséges gyermekek otthonában a házipor összetételét vizsgálták, és nagyobb mennyiségben mértek alga-allergént az athmások környezetében.

Akkor most jók vagy rosszak?

Némileg árnyalja a kékalgákról kialakult ideális képet az, hogy allergiás reakció kiváltására képesek. Mégis, egyre inkább igyekeznünk kellene okosan kihasználni nagy tömegeket érintő előnyös hatásaikat, és lehetőség szerint előre jelezni, ha kis eséllyel, de valaki az allergiásan veszélyeztetett csoportba tartozik. Óriási a jelentősége például annak, hogy az algák fenntartható alternatív fehérjeforrások lehetnek a jövőben a Föld egyre növekvő népessége számára.

 

Dr. Juhász Zsuzsanna
allergológus szakorvos